Olvasónapló – Lisa Kleypas: Ördöngös ​tavasz

Lisa Kleypas: Ördöngös tavasz
Sorozat: Ravenel család 3. kötet
Kiadó: GABO
Kiadás éve: 2018
Oldalszám: 430
Fordító: Gázsity Mila
Címkék: történelmi romantikus

 

Fülszöveg:  Egy ​petrezselymet áruló, különc ifjú hölgy…

A legtöbb elsőbálozó lány arról álmodik, hogy férjet talál magának. Lady Pandora Ravenelnek azonban egészen más tervei vannak. Az ambiciózus szépségnek semmi kedve a londoni báli szezonhoz, annál szívesebben maradna otthon, hogy megszervezze és beindítsa társasjátékgyártó vállalkozását. Az egyik fényes bálon azonban botrányos helyzetben találja magát egy kivételesen jóképű idegennel.

Egy cinikus aranyifjú…

Gabriel, Lord St. Vincent éveken át sikerrel kerülte el a házasság révébe vezető csapdákat, ám végül egy olyan lázadó szellemű ifjú hölgy horgára akad, akinél keresve sem találhat magának kevésbé megfelelő feleséget. Pandorában fel sem merül, hogy hozzámenjen, Gabrielt azonban ellenállhatatlanul vonzza az eleven természetű lány, és mindent megtesz azért, hogy a magáénak mondhassa, fittyet hányva arra, hogy kényszer szülte házasságuk akár pokolinak is bizonyulhat.

Egy veszélyes terv…

Pandora enged Gabriel tapasztalt és érzéki ostromának, s beleegyezik abba, hogy a felesége legyen. Nemsokára azonban világossá válik előtte, hogy társasjátékgyártó vállalkozása megszervezése során véletlenül veszélyes összeesküvésbe botlott, és egyedül a férje képes gondoskodni a biztonságáról. Miközben Gabriel az ismeretlen rosszakaróktól védi hitvesét, közösen rádöbbennek arra is, hogy kapcsolatuk baljós kezdete ellenére voltaképpen egymásnak vannak teremtve.

Értékelésem: Lisa Kleypas és én különös viszonyban vagyunk. Nem mondhatom, hogy nem ír jól, a történelmi romantikus könyvei pedig kifejezetten jól sikerülnek, mégis, néha van valamilyen hiányérzetem, amikor tőle olvasok, hogy utána nagyon nehezen veszem rá magam arra, hogy újra Kleypas könyvet vegyek a kezembe. A Ravenel családdal is valahogy így jártam. Tologattam, tologattam őket, de aztán Juckó annyit áradozott róluk (főleg Rhys Winterborne-ról), hogy végül rászántam magam. Ez már a harmadik kötet a Ravenel család történetéből és azt kell mondanom, hogy most valami igazán jót sikerült alkotnia Kleypasnak. Az első kötet egy kicsit döcögős volt az elején, de utána annyira nekilódult a történet, hogy egymás után falom a sorozat köteteit. (Az már sajnos nem a könyvek hibája, hogy hét közben legtöbbször hullafáradtan esek haza és mindenhez van energiám, csak az olvasáshoz nem.)
És a kis kitérő után térjünk akkor vissza Gabrielhez és Pandorához. Abban a pillanatban, hogy elolvastam a fülszöveget, megszólalt a figyelmeztető csengő a fejemben, hogy a Lord St. Vincent név nekem olyan nagyon ismerős. Mikor pedig megvilágosodtam, hogy Gabriel Sebastian és Evie (Wallflowers sorozat 4. kötet: Az ördög télen) tudtam, hogy ez a könyv fantasztikus lesz. És mennyire az volt! Annyira imádtam, hogy Sebastianék újra felbukkantak és egy pillanatra még Marcus Westcliff is megjelent.

Gabriel igazán közkedvelt fiatalember (nem mellesleg egy hercegi cím várományosa), akit sok hölgy szeretett volna férjként megfogni magának, ám Gabriel sikerrel vette eddig az akadályt és nem adta meg magát. Sajnos egy kissé rávetül apja hajdani nem túl szép múltja és emiatt bizony eleinte úgy néz ki, hogy alaposan megjárja. Ugyanis, mikor jó szándékúan segíteni akar Pandora Ravenelnek – aki szokás szerint bajba keverte saját magát és egy kerevet fogságába kerül -, és emiatt cseppet félreérthető helyzetben találják magukat két szemtanúnak hála (az egyik maga Marcus), az egyik férfiú, aki mai napig orrol Sebastianra, amiért annak idején elcsábította a feleségét, hogy örömmel látja a férfi fiát most csapdában. Az sem érdekli, hogy Pandora hevesen tiltakozik a házasság ellen.
A Ravenel és Challon család összefog, hogy a két fiatalt, akiknek csak a botrány elkerülése miatt kellene összeházasodnia, megismerje egymást. Ami egész jól sikerül…

Pandora és Gabriel kapcsolata az elejétől kezdve aranyos, mókás és szenvedélyes. Mivel a lány egész életében a birtokukon élt a testvéreivel, naiv és vadóc, de emellett igazán gazdag képzelőerővel van megáldva. És sógorának köszönhetően éppen kezdené megvalósítani társasjátékgyártó vállalkozását, amikor ez a kellemetlen kompromittálás megtörténik vele, fenyegetve a szabadságát és terveit.
Gabriel viszont, aki büszke a nevére és a családjára, sosem hozna szégyent a család fejére azzal, hogy nem teljesíti kötelességét. És a férfit egyáltalán nem nehéz megkedvelni, ugyanis a kor szellemével ellentétben, nem tartja alacsonyabb rendűeknek a nőket, tiszteli őket és megérti Pandora félelmét attól, hogy elveszíti minden jogát. Ezért mindent megtesz annak érdekében, hogy megtalálja a mindkettőjük számára megfelelő megoldást.

A könyv tele volt humoros és vidám pillanatokkal, amelyek teljesen feldobták, romantikával és a végére sikerült egy olyan politikai összeesküvést beleszőni, ami majd valószínűleg a következő kötetben teljesedik majd ki és ami már most kíváncsivá tesz Ethan és Garrett könyve iránt.

Sajnos, a fordítással voltak kisebb-nagyobb gondjaim. Nem vagyok oda Gázsity Mila fordításaiért. Sokszor használ olyan szavakat, amiktől a hajam téptem, mert vagy nem illett a korhoz vagy egyszerűen visszatetszőek voltak. 

5/5 pontot megérdemel