Gyerek- és kamaszkorom kedvenc (mese)könyvei
Gyerek-
és kamaszkorom kedvenc (mese)könyvei
Ma lent jártam az iskolai könyvtárban és az egyik
asztalon kipakolva láttam régi mesekönyveket. (Selejtezésre mennek majd.)
Egyik-másikat megforgatva a kezeim között, igazi nosztalgikus hangulat fogott
el. Ezért arra gondoltam, hogy összeszedem azokat a (mese)könyveket, amelyek
végig kísérték a gyerek- és kamaszkorom. Bár komolyabban azután kezdtem el
olvasni, hogy betöltöttem a 10 éves kort, ez még nem jelenti, hogy nem voltak
mesekönyveim addig sem. Elég sokat mászkáltam az iskolai könyvtárba :D
Kezdjük azzal, hogy már túl vagyok a 4.X-en, így én
nem a Harry Potteren, sem a Szent Johanna Gimin nőttem fel. (Amit én nem tartok
olyan nagy hátránynak XD) És talán a mostani szülők is találnak pár könyvet,
amit szívesen megosztanának a gyerekeikkel.
Miket is olvastam vagy éppen miket olvastak fel
nekem, mikor gyerek voltam?
Mivel lengyel-magyar vegyesházasságból származom, ez
magával vonzotta, hogy nekem nem csak magyarul voltak meséim.
De akkor lássuk is, hogy mik azok, amikre a
leginkább emlékszem?
Talán nem lesz akkora nagy meglepetés, hogy egy igazi lengyel klasszikus az, ami a mai napig nagy kedvencem és akár könyvben, akár mesefilmen bármikor elolvasok/megnézek. Kitaláljátok melyik az? Persze, hogy a Fülesmackó (kicsit zavar, hogy a könyveken magyarul egybe van írva a neve, mert igazából ő Füles Mackó). Czesław Janczarski igazán klasszikus meséje, melynek főszereplője, Fülesmackó, bizony már 1957 óta ejti rabul a lengyel és külföldi gyerekek szívét. Már az anyukám is Fülesmackó és barátai kalandjain nőtt fel, nem csak én és a testvéreim.
Persze az én első Fülesmackóm, az Miś Uszatek volt, egy régi, szinte foszlányokra szakadt lengyel példány, még a 60-as évekből illetve egy ahhoz képest viszonylag újabb, amit 1976-ban adtak ki. Később a könyvnek ez a verziója jelent meg először Magyarországon is, már a 80-as évek elején. Persze, ekkora már az animációs film is hódító útjára indult. Soha nem felejtem el, amikor először hallottam a magyar verzió kezdő dalát. Anya nem értette miért sírok a tévé előtt, aztán csak nevetett, mikor elmondtam neki, hogy „hiszen Miś Uszatek nem is ezt énekli!”, teljesen fel voltam háborodva. :D
Az első magyar mesekönyvem, amire tisztán emlékszem, az Zelk Zoltán: A három nyúl című meséjének leporellós változata volt. Egyszerűen imádtam a furfangos nyuszikat.
Nagy kedvencem volt még Fazekas Anna: Öreg néne őzikéje c. meséje. Először diafilmen olvasták fel nekem a szüleim és szerintem már nagyon unták, mert heteken keresztül, minden este azt akartam, hogy vetítsék le nekem az őzikét.
Most egy újabb lengyel mesét mutatok, ez pedig nem más, mint Sławomir Grabowski – Marek Nejman: Filemon cica kalandjai című meséje. Nagyon szerettem Filemon és Bonifác kalandjait, ahogy a kis szőrmók fehér Filemon igyekezett tanulni – többségében a saját kárán.
Később, már amikor iskolába jártam, sorban jöttek a
jól ismert könyvek: Gőgős Gúnár Gedeon,
Mosó Masa mosodája, a Már tudok
olvasni sorozat történetei.
Ami még nagyon megragadt bennem, az Vlagyimir Szutyejev: Vidám mesék című könyve, mai napig nagyon szeretem az aranyos kis történeteket és rajzokat.
Ekkor kezdtem el a Pöttyös és Csíkos könyveket olvasni, szinte faltam őket. Mai napig megvannak a kedvenceim: Thury Zsuzsa: A tűzpiros üveggömb, Irena Jurgielewiczowa: Minden másképpen van, Szalay Lenke Mogyoró sorozata, Jankó Olga: Az elmaradt tánc, Janikovszky Éva: Aranyeső, Lev Kasszil: Hókirálynő és még sorolhatnám a végtelenségig.
Persze, nem csak „lányregényeket olvastam”. Faltam a Delfin könyveket, és persze nekem sem maradhatott ki James Fenimore Cooper: Nagy indiánkönyve.
Aztán, jöttek a kötelező olvasmányok, bár bevallom
azokból először nekem az Egri csillagok
tetszett (mert a Tüskevárat nem olvastam el csak, amikor már nagyobb voltam).
Lassan megismerkedtem L. M. Montgomery: Anne sorozatával is, ami teljesen rabul ejtett. Körülbelül ekkortájt ismerkedtem meg Frances Hodgson Burnett nálunk is megjelent könyveivel, A kis lorddal, A padlásszoba kis hercegnőjével és A titkos kerttel. Mind elvarázsoltak.
Nagyon szerettem Nemere István: A fantasztikus nagynéni című sorozatát, aminek utolsó kötete bizony már akkor került a kezembe, mikor középiskolás voltam, mert körülbelül akkortájt jelent meg. (Nem is tetszett annyira, mint az első három rész.)
De nem hagyhatom szó nélkül Nemere Istvántól életem első sci-fi sorozatát a Lars, Don és Ariel kalandjait. Kismilliószor olvastam őket, annyira lenyűgöztek. Ezzel is ugyanaz a helyzet, mint Amál néniékkel: az utolsó kötete 1995-ben jött ki először és én csak évekkel később olvastam, mert ekkortájt jobban érdekeltek az egyéb könyvek, illetve az érettségire való felkészülés. :D De az biztos, hogy Nemerének köszönhetem, hogy szeretem a sci-fit. :D
Talán ezek azok a könyvek, amelyekről elmondhatom,
hogy végigkísérték a gyerekkorom és kora kamaszkorom.
Persze, ha hozzájutottam, én is olvastam komolyabb könyveket, olyanokat is, amiket nem lett volna szabad. Ez főleg már 13 éves korom körül volt, amikor elköltöztünk és a szomszéd néni nem nézte, hogy mit veszek le a polcáról. Így került a kezembe Vavyan Fable: Ki feküdt az ágyamban? és Álomhajsza című könyvei, amik meg is határozták imádatom az írónő iránt.
De Erzsike néninek köszönhetem első megismerkedésem a horrorral: Sephen King: Cujo és A ragyogás (imáááádom A ragyogást!) valamint, az első erotikus könyv is tőle került a kezembe, ez pedig a John Cleland: Fanny Hill című könyve volt.
Sajnos, ezt apám észrevette nálam és eléggé kiverte miatta a balhét a szomszédban és utána a tiltott könyvek polca bezárult előttem. :D (Azt soha nem tudta meg, hogy évekkel később a néni nekem adta több más könyvével együtt és mai napig megvan. :)))) )
Ennyi lenne. Ti találtatok köztük olyanokat, amit
szerettetek? Ha igen, írjátok meg. És persze, szívesen olvasom, nektek mik
voltak a kedvenc mesekönyveitek? Juckó, szívesen olvasnám a bejegyzésed is a
témában! Igen, vedd úgy, hogy ki vagy hívva. Az a 7 év korkülönbség vajon, mit
mutatna?
Megjegyzések
Megjegyzés küldése