Élménybeszámoló: Lengyel Nemzeti Olvasás nap

 

Lengyel Nemzeti Olvasás nap

2020. szeptember 5.

 

Az MLNÖ és a Szabó Lőrinc Idegennyelvi Könyvtár közös szervezésében került sor a lengyel Nemzeti Olvasás napjának megünneplésére, amelynek keretében összegyűltünk néhányan, hogy felolvassuk Juliusz Słowacki: Balladyna című drámáját, hogy ország világ megismerje a történetet. Esetleg ezzel is felkeltve az érdeklődést a történet és az író iránt egyaránt. 

 

Nagy meglepetés volt számunkra, hogy Andrzej Duda köztársasági elnök és a felesége, alkalomhoz illő pecséttel ajándékozta meg a miskolci lengyel közösséget. 

 

Bár Miskolcon először kerül megrendezésre ez az esemény, maga a kezdeményezés egészen 2012-ig nyúlik vissza és most engedjétek meg, hogy pár szóban kitérjek arra, miről is szól ez az egész.

A Nemzeti Olvasás napját, 2012-től a Lengyel Köztársaság elnöke rendezi. A kezdeményezést Adam Mickiewicz: Pan Tadeusz című művének közös olvasása indította. 2013-ban egész Lengyelország Aleksander Fredro műveit olvasta. A következő két évben sor került Henryk Sienkiewicz trilógiájára és Bolesław Prus: A bábú című művére. 2016-ban Andrzej Duda köztársasági elnök és a felesége, a varsói Saski-kertben Henryk Sienkiewicz: Quo vadis című regényét olvasva nyitották meg a Nemzeti Olvasás napját. 2017-ben Stanisław Wyspiański: A menyegző című műve volt soron.

 

2018 különleges év volt, hiszen ekkor ünnepelte Lengyelország Függetlenségének 100. évfordulóját. Ezen alkalommal az elnöki pár Stefan Żeromski: Koratavasz című regényét kezdte el, azonban egész évben, az országban folyamatosan olvasták a Függetlenség Antológiát – ez egy speciális kiadvány, melyben összegyűjtötték az évszázad hazafias novelláit.

2019-ben 8 író, 8 novelláját olvasták fel a Nemzeti Olvasás napján. Ezen novellákat az elnöki pár választotta ki, az elnöki hivatalhoz elküldött több, mint száz cím közül. Az írók, akiket kiválasztottak:  Eliza Orzeszkowa, Maria Konopnicka, Bolesław Prus, Bruno Schulz, Władysław Stanisław Reymont, Stefan Żeromski, Henryk Sienkiewicz és Henryk Rzewuski.

Idén, 2020. szeptember 5-én, Juliusz Słowacki: Balladyna című drámája volt. (Ezt a művét magyarul nem adták ki.) A Balladyna a lengyel romantika kiemelkedő alkotása. A drámát 1834-ben fejezte be Słowacki, azonban csak öt évvel később adták ki Párizsban. Ebben a munkájában egyesítette a realizmust a fantáziával, amelynek középpontjában a karakterek hozzáállásának és viselkedésének elemzése áll. A két nővér – Balladyna és Alina – története nagyon népszerűvé vált. Nagy hatást gyakorolt a zenére, képzőművészetre és az évtizedek során megannyi művészeti ágra. 

                                                Andrzej Duda és felesége 2020. szeptember 5. Saski-kert

Juliusz Słowacki (Krzemieniec, 1809. szeptember 4. – Párizs, 1849. április 3.) lengyel költő, író. Zygmunt Krasiński, Adam Mickiewicz és Cyprian Kamil Norwid mellett a 19. század egyik legnagyobb romantikus lengyel költője. A Három bárd egyike, a nagy emigráció egyik szellemi vezetője. 

 Juliusz Słowacki

A Három bárd (lengyelül: Trzej wieszcze) a 19. századi lengyel romantikus költészet három nagy alakjának közös neve, akik a függetlenségét veszett Lengyelországban, illetve a nagy emigráció tagjaiként az országtól távol, idegenben alkottak. A Három bárd kifejezés eredetileg Adam Mickiewicz (1798-1855), Juliusz Słowacki (1809-1849) és Zygmunt Krasiński (1812-1859) költőket jelentette..

Témaválasztásukat főképp az ország három részre felosztása és a függetlenségért vívott küzdelmek, pl. az 1830. évi tragikus sorsú novemberi felkelés határozta meg.

A lengyel nyelvben a wieszcz nem csak költőt, dalnokot jelent, hanem jövőbe látó prófétát is.

 És most térjünk át a szombati napra:

A felolvasásunk délelőtt tíz órakor vette kezdetét, ahol önkéntesek vállalkoztak rá, hogy megbirkózzanak a lengyel dráma szövegével. A rendezvényt én nyitottam meg, majd ezt követően néhány szóban elmondtam, miről is szól az Olvasás napja és a közönség jelenlévő, lengyelül nem beszélő tagjai számára röviden összefoglaltam, miről is szól a Balladyna története.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A megnyitó után Bárczyné Sowa Halina elnök beszélt Juliusz Słowackiról, valamint a korról, amelyben a dráma játszódik.

Mielőtt belevágtunk volna a Balladynába, a három gyerkőcünk: Tóth Kinga, Tóth Kazimierz és Bárkányi Tamara felolvastak egy-egy rövid kis verses mesét. A gyerekek felvezetője után következett maga a dráma. Korábban felosztottuk a szerepeket egymás között (annak a szereplőnek a részét pedig, akit senki sem választott, az olvasta fel, akinek éppen kedve volt hozzá), majd nekiveselkedtünk a felolvasásnak.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 Itt van két videó, amin az utánpótlás mutatja meg, mennyire megy nekik a lengyel nyelven való olvasás: 

 

Nagyon jól szórakoztunk közben, mert mindenki igyekezett a tőle telhető legjobban hozni a ráosztott szerepet. És, bár néha döcögősen sikerült, az előre kijelölt mennyiséget végigolvastuk, és közben tanultunk is.

Külön öröm volt számomra, hogy két felolvasónk is volt, akik nem lengyel ajkúak, hanem érdeklődésből és a lengyel nyelv iránti szeretetből tanulják a nyelvet, mégis eljöttek hozzánk és vállalták a felolvasást, amelynek a végén lehetőség nyílt egy kis kötetlen beszélgetésre is. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ezúton is köszönetet mondunk Pálfi Erika könyvtárvezetőnek és a könyvtár dolgozóinak, hogy ismét helyet biztosított számunkra és segítettek a rendezvény sikeres lebonyolításában, valamint Czaga Zsuzsanna, Tóth-Strońska Bernadeta, Bárcziné Sowa Halina, Bárkányi Péter, Kusztván Péter, Szabó Mónika felolvasóknak a közreműködésükért.

Jövőre ismét szeretnénk megrendezni a Nemzeti Olvasás napját és már azt is tudjuk, hogy mi lesz a 2021-es év olvasnivalója: Gabriela Zapolska: Moralność Pani Dulskiej. Nagy öröm, hogy megjelent magyarul is Gabriela Zapolska: Dulszka asszony erkölcse címmel, így jövőre két nyelven is olvashatunk majd. 

 

Ha valakit izgatna netán, mégis miről szól a Balladyna, íme:

Balladyna és Alina, édesanyjukkal egy szegényes kis házban élnek az erdőben. A Gopła-tó királynője, Goplana a nimfa, szerelmes Balladyna szeretőjébe Grabiecbe. Hogy megszerezze a férfit, beleavatkozik az emberek életébe. Szolgája, Skierka segítségével, a gazdag Kirkor herceget a két nővér házához vezeti, reménykedve abban, hogy Kirkor beleszeret Balladynába így Grabiec neki marad. Azonban Skierka segítségével a herceg mindkét lányba beleszeret.

Hogy eldöntsék, a herceg kinek lesz a férje, a nővérek elmennek az erdőbe málnát szedni. Akinek hamarabb lesz tele a kancsója, az nyer. Mikor kiderül, hogy Alina a győztes, Balladyna megöli a testvérét. A bűncselekmény egyetlen szemtanúja a Goplana által szomorúfűzzé varázsolt Grabiec. Alina eltűnését Balladyna azzal magyarázza, hogy a lány megszökött a szeretőjével. Tettére a homlokán lévő lemoshatatlan vérfolt és a rémálmok emlékeztetik a nőt.
Feleségül megy a herceghez, aki rögtön az esküvő után elindul a gnieznói csatába. Balladyna szégyelli az anyját ezért bezáratja. Balladyna és Fon Kostryn (Kirkor egyik katonája) között viszony alakul ki. Amikor Balladyna elmegy a remetéhez, hogy szedje le a homlokáról a jelet, a férfi rögtön tudja, hogy milyen bűnt követett el a nő.

Fon Kostryn és Balladyna bűntársak lesznek Gralon lovag meggyilkolásában. Miután Kirkor meghal a csatában, Balladyna megmérgezi Fon Kostrynt is, az anyját pedig elüldözi a várból.
Balladyna lesz a királynő. A kancellár figyelmezteti, hogy a hagyományokhoz hűen az új uralkodónak ítéletet kell hoznia az alattvalói által elé tárt bűnügyekben.
Elsőként Fon Kostryn mérgezése kerül sorra, amelyben Balladyna az ismeretlen bűnöst halálra ítéli. Következett Alina ügye, és itt is halálos ítéletet hoz a királynő. Harmadiknak a villám által megvakult özvegy, Balladyna édesanyja a vádló, aki a lányára kér ítéletet, aki a viharban elüldözte. Mivel nem akarja elárulni a lánya nevét, végül a kínzásokban hal bele. Balladyna nem tehet mást, az ismeretlen lányra is halálos ítéletet mond.
A hármas halálos ítéletet végül maga az Úr hajtja végre – villámcsapással megöli a nőt.